HIRDETÉS
HIRDETÉS

Hiába állapított meg visszaéléseket a 15 milliárd forintos Budapest Szíve program miatt az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF), az eljárást a BRFK májusban megszüntette – árulta most el Polt Péter legfőbb ügyész. Az indoklás szerint „részben mert bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható, részben pedig elévülés miatt” – ezért állították le a nyomozást. Miközben az OLAF Magyarországon kiemelten sok ügyben fogalmaz meg büntetési javaslatot, a magyar hatóságok csak ritkán emelnek vádat.

A nyomozás leállításának bejelentéséről a HVG számolt be elsőként Polt Péter Szabó Tímea kérdésére adott válasza alapján. Eszerint a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya május 23-án állította le a nyomozást a Budapest Szíve program ügyében.

A pesti Belváros megújítását célzó projekt kiírója az akkor Rogán Antal vezette V. kerület és a főváros volt, a 15 milliárdos fejlesztésre 9,9 milliárd forintinyi EU-s pénz érkezett. Brüsszel már 2012-ben jelezte, hogy problémái vannak a programmal. Az Európai Bizottság úgy találta, hogy irányított közbeszerzéssel pályáztatták a vállalkozókat, előírták például, hogy legyen tapasztalatuk nagy értékű, műemléki környezetben végzett felújításban, miközben erre a gyakorlatban nem volt szükség, a munkák ugyanis nagyrészt járda- és közútfelújításra vonatkoztak. Az erősen korlátozó feltételek miatt végül csak egyetlen konzorcium indult (tagjai a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. és a Bau Holding 2000 Zrt. voltak), ők pedig a megállapítások szerint versenytárs hiányában a pályázati árnál 10-15 százalékkal magasabb árajánlatot fogadtak el. Emiatt az Európai Bizottság 900-900 millió forintos bírságot helyezett kilátásba a két önkormányzatnak.

Ezután az ügy úgy nyúlt, mint a rétestészta. Az OLAF-nak három évébe telt, hogy lezárja a vizsgálatot, és megfogalmazza ajánlásait. Azt javasolták, hogy az EU illetékes főigazgatósága fizettesse vissza a strukturális alapokból jövő támogatás egy részét, másrészt a magyar ügyészséghez fordultak – ez alapján indult el a nyomozás a BRFK-n.

Ezt szüntették most meg, részben éppen az idő múlására hivatkozva. Polt Péter szavai szerint a nyomozás azt állapította meg, hogy az önkormányzatot csak amiatt érte vagyoni kár, hogy lemondtak a tervdokumentáción fennálló szerzői jogról, ez azonban csekély mértékű volt, melynek elévülési ideje öt év, ez pedig 2008 óta már bőven letelt. Polt Péter szavai szerint ugyan gond volt a közbeszerzési szabályok megsértése is, ám a nyomozás szerint emiatt „vagyoni kár nem keletkezett”.

Mint korábban írtuk: Az OLAF önállóan nem emelhet vádat, csak ajánlásokat tehet például a magyar ügyészségnek (már készül egy uniós ügyészség is, de ehhez a nemzeti szuverenitásunk védelmére hivatkozva nem csatlakozunk). Ellenzéki oldalról többször lebegtették, hogy a magyar vádhatóság nem viszi túlzásba a nyomozást az OLAF ajánlásai után, amit Polt Péterék idén januárban kértek ki maguknak.

Az OLAF friss jelentése szerint 2016-ban Magyarország a 25 EU-s tagállam között bronzérmes volt a lezárt OLAF-ügyek számában. Nem csak sokat vizsgálódnak nálunk, de a 13 tavalyi esetből majdnem mindegyiknél, 11-nél valamilyen ajánlással is zártak, ami gyakorlatilag büntetési javaslatot jelent. Ehhez képest a magyar hatóságok a felderítésben nem annyira jeleskednek: 2009 és 2016 között az OLAF-javaslatokból csak 33 százalékos arányban lett vádemelés. A jelentés megfogalmazása szerint vannak olyan sajátos országok, mint Magyarország, ahol az OLAF-ügyek pénzügyi hatása négyszer akkora volt, mint a nemzeti nyomozásoké, magyarul az uniós hivatal sokkal nagyobb értékű csalást leplezett le a kifizetéseknél, mint a magyar hatóságok.

index.hu

Feltöltve: 2017.06.14.
Megnézve: 166

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra