HIRDETÉS
HIRDETÉS

Idén már ötödszörre találkozik egymással Vlagyimir Putyin orosz államfő és török kollégája, Recep Tayyip Erdogan. A szíriai válság politikai rendezése a legfőbb napirendi pontként szerepel a Szocsiban rendezett elnöki találkozón.

Moszkva és Ankara sokáig egymással szemben álló érdekekkel rendelkezett a több mint 6 éve tartó polgárháborúban, ám az elmúlt hónapok fejleményeinek köszönhetően egyre inkább körvonalazódik a mindkét fél számára kedvező alku lehetősége. Törökország az általa támogatott ellenzéki erők eredménytelensége miatt tavaly intervenciót hajtott végre Szíriában, ami következtében az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz és Iránhoz hasonlóan szintén közvetlen katonai erővel vesz részt a konfliktusban. A beavatkozásnak köszönhetően Erdogánék is beleszólhatnak majd az ellenségeskedések befejeztét követően létrejövő új rendszer kialakításába.

A török kormány elsődleges célja éveken keresztül Bassár al-Aszad szíriai elnök uralmának megdöntése volt, ám a szíriai kurd erők jelentős megerősödésével párhuzamosan a damaszkuszi vezetés hatalomban maradása egy elfogadható alternatívává vált a törökök számára.

A kurdok megkerülhetetlenné váltak

Ankarában ugyanis alapvető biztonsági fenyegetésként értékelik a kurd mozgalmak sikereit, mivel attól tartanak, hogy az ilyen irányú fejlemények felerősítik a szeparatizmust a saját határaikon belül is. Törökországban 15 milliónál is több kurd él. Túlnyomó részük egy tömbben, az ország dél-keleti részén.

Az amerikai–török viszony megromlásának az egyik legfontosabb oka szintén a szíriai válsághoz köthető. Washington jelentős összegekkel, fegyverzettel és a különleges alakulatai bevetésével támogatja a kurd dominanciájú helyi erőket (SDF), mivel a térségben egyedül ezek a harcosok voltak képesek hatékony ellenállást tanúsítani az Iszlám Állam ellen. Az újabb direkt fegyveres konfliktusoktól idegenkedő amerikai közvélemény miatt az Egyesült Államok csak a kurdok segítségével képes képviselni érdekeit – az iszlamista csoportok felszámolását, és Moszkva, de legfőképp Teherán befolyásának korlátozását – a szíriai polgárháborúban.

Erdogan annak ellenére sem fogadja el a tényt, hogy az SDF megkerülhetetlen szereplő lett bármilyen jövőbeni rendezésben, hogy a kurd erők Szíria északkeleti térségét szinte teljes egészében uralják. A törökök mozgástere azonban láthatóan kezd beszűkülni e tekintetben, hiszen Moszkva nemrég a szíriai kurdokat is meg akarta invitálni a damaszkuszi kormány és a szunnita arab ellenzék között folyó asztanai béketárgyalásokra. Egyes szakértők szerint Putyin így akarja rávenni Erdogant egy nagyobb kompromisszumra a jövőbeli rendezés kapcsán. Törökország számottevő segítséget nyújt több ellenzéki fegyveres csoportnak is, ám ha ezek a források elapadnak a felkelőknek is égetőbbé válik a békekötés. Ankara a nyugati szövetségeseivel megromlott viszonya miatt egyébként is rá van utalva Moszkvára, hiszen csak az orosz kapcsolatok erősítésével tud egyensúlyozni Washingtonnal és Brüsszellel szemben.

Meg kell erősíteni a tűzszünetet

A kurdkérdés mellett az úgynevezett deeszkalációs zónák létrehozása a legfontosabb török szempontból. A kisebb összetűzésektől eltekintve az utóbbi hónapokban életben lévő fegyvernyugvást kell hosszabb távon is bebetonozni, amely egy jó alapot szolgáltathat a válság politikai rendezéséhez. Abban ugyanis minden külső szereplő egyetért, hogy a szíriai konfliktusnak nincs katonai megoldása. Ez az elmúlt évek tapasztalatai alapján evidenciának számít, hiszen a polgárháború egyetlen erőcsoportja sem volt képes kivívni a katonai győzelmet.

hirado.hu

Feltöltve: 2017.11.14.
Megnézve: 56

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra